|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Oltean, Marius 2007. április 19.Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye 2004-ben alakult, azzal a szándékkal, hogy lehetőséget adjon a színésztanároknak, rendezőknek és diákoknak a közös munkára. 2004-ben Roland Schimmelpfenig: Az arab éjszaka és Mark Twain: Ádám és Éva naplója című előadásokat, 2005-ben Barabás Olga Brecht-átiratát (Valahol Szecsuánban) játszották nagy sikerrel. Az idei produkció kortárs amerikai szerző, John Pielmeier Isten Ágnese című drámája. A Stúdió Színház előadását Marius Oltean rendezte. /Kádár-Dombi Katalin: Isten Ágnese a Stúdióban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./2015. május 9.Közszolgálatiság a mai médiában: anyanyelven, okostelefonrólAmikor a család vagy a szomszédság összeült az egyetlen rádió-, vagy televíziókészülék köré, hogy focimeccset, filmet, híradót vagy más jelentős eseményt hallgasson-nézzen: ez a kép ma már csak történelem. Erről is beszéltek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemem tartott Médiatudományi Konferencián. Médiafogyasztási szokások A médiafogyasztás egyre inkább egyedivé válik, ki-ki a saját számítógépén, táblagépén, vagy okostelefonján követi a híreket, a sporteseményeket, vagy azokat a sajtóeseményeket, amelyek a leginkább érdeklik. Kuti Csongor, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem adjunktusa A szolgálat, ami ott sem volt című előadásában a médiafogyasztás jövőjéről beszélt, de mint mondta, erről csak úgy lehet szólni, ha ismerjük a jelent, illetve ha tisztában vagyunk a múlttal. A digitális kor és a közszolgálati műsorszolgáltatás problematikáját elemezve az előadó elsősorban a változások sokrétűségét ismertette. Beszélt a média által használt technológiáról, a piaci követelményekről, a fogyasztási magatartásokról, valamint a médiaszabályozásról. Napjainkban nem annyira a digitális – analóg átállás jelenti a nagyobb változást, mint inkább a szoftver-fejlesztés. A közép-kelet-európai állami rádió- és televíziótársaságoknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint például, hogy a 30 évnél fiatalabbak ma már inkább aktív internetezéssel töltenek több időt és nem az aktív televíziózással, míg a középkorúak több időt töltenek a televízió előtt, mint internetezéssel, de azért számukra is az internet a legfontosabb médiafelület. Tíz évvel ezelőtt a BBC és az Apple nagyjából azonos bevételt valósított meg, mára azonban az Apple hússzor nagyobb lett – mutatott rá az előadó, aki szerint a közép-kelet-európai közszolgálati médiumok nem hasonlítanak a BBC-re, annak ellenére, hogy a brit közszolgálati média elvei szolgáltak kiindulópontként az egykori kommunista műsorszolgáltatók átalakításához, a felügyelet és finanszírozás terén a német, vagy a francia megoldásokat tekintették mérvadónak. Közszolgálatiság és a politika A közmédiát gyarmatosította a politika – hangsúlyozta Kuti, aki szerint a közszolgálati médiaintézmények elkötelezettek politikailag, kevésbé versenyképesek és strukturálisan hátrányban vannak. A jövő a közszolgálati média számára az lenne a legideálisabb, ha csak a fogyasztóval szemben kellene elszámolnia. A profitorientáltság sokkal rugalmasabbá teszi a kereskedelmi médiát, amely nézettségfüggő, a kisebbségek kiszorulnak a célközönségéből, kevésbé foglalkozik kultúrával, vagy például paralimpiával, környezetvédelmi témákkal, vagyis olyasmivel, ami egy szűkebb réteget érdekel, vagy érint csupán. Ditrói Zoltán, a Magyar Rádió programszerkesztője is körbejárta a közszolgálatiság témáját, arra a kérdésre keresve a választ, hogy mint hírforrásnak, az online-nak mi a szerepe, a közszolgálati rádió funkciói közül melyeket és hogyan kell online is megjeleníteni. Ugyancsak a közszolgálatiság kérdését járta körül Marius Oltean, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem professzora is, aki a közszolgálati és kereskedelmi rádiók közötti eltéréseket és hasonlóságokat ecsetelte, arról beszélt, hogy míg a rádiók reggeli hallgatottsága nagyobb, délután a televíziók nézettsége emelkedik. Mérhető paraméterek A Román Rádiótársaság ötezer munkatársat foglalkoztat, 17 csatornát működtet, hogy a közszolgálatiság kritériumainak eleget tegyen. Szász Attila egyetemi adjunktus, a Marosvásárhelyi Rádió magyar szerkesztőségének vezetője a közszolgálatiság mérhető paramétereiről értekezett, azokat az általános ismérveket sorolta fel, amelyek a közszolgálati rádiót jellemzik: az egyik legfontosabb tényező az, hogy anyanyelven szól. Minőségi műsorokat közvetít, sokszínű, vagyis olyan témákkal foglalkozik, úgy válogatja össze azokat, hogy a társadalom minden rétegét megszólíthassa. A mérhetőséget pénzben, humánerőforrásban, csatornákban, potenciális hallgatókban és valós hallgatókban lehet kifejezni. Ma már nem elég rádiónak, vagy televíziónak lenni csupán, ahogy az írott sajtó sem elégedhet meg a nyomtatott termékkel, élni kell az online adta lehetőségekkel: a rádió látható, követhető, a tévé hallgatható, az újság nézhető kell legyen. A Marosvásárhelyi Rádió adását ma már, az adáskabinba felszerelt webkamera segítségével élőben is követhetjük, nézhetjük az interneten. Azon kívül mobiltelefonos applikációval az okostelefonon is hallgathatjuk, illetve a Facebookon lájkolhatjuk a különböző műsorait. A közszolgálatiság elsősorban tartalmi kérdés – vonta le a következtetést Szász Attila. Antal Erika maszol.ro lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
